Le Corbusier pályáját 3 részre lehet osztani, melynek első fejezete az 1900-as évektől 1930-ig datálható. Ebben a tervezési fázisban, a svájci-francia építész többek közt megreformálta a lakóházról alkotott elképzeléseket, megalkotta a XX. század leghíresebb építészeti dogmagyűjteményét, az „5 pontot”, és publikálta a század legfontosabb építészetelméleti könyvét a Vers une architecure-t (új építészet felé).Le Corbusier 1929-ben, az imént említett írásában publikálta 4 kompozíció című tanulmányát, mely az addig tervezett házainak rendszerbe foglalását jelentette.
A lista első két helyén az építészet két alaptípusa (arche-típusa) található:
1. 1923 – Maison La Roche, a belsőből táplálkozó, organikusan kialakított épület, mely szabálytalan, szerteágazó formákhoz vezet. Az épület alakját a belső terek kapcsolata és azok igényei generálják, azaz a ház belülről kifelé alakul. A külső azonban nem teljesen a belső leképzett változata, azt erős szabályok determinálják. A konkrét épületnél (1923 – Maison La Roche) a szigorúan merőleges szerkesztettség és a kötött arányrendszer, az aranymetszés. Ezektől az előzetesen lefektetett szabályoktól csak a bejárati rész íves rámpája kivétel, mely Le Corbusier szerint a tökéletes térbeli forma, mely a teljes három dimenziós élményben részesíti a látogatót.
2. 1920 – Maison Citrohan csak terv formájában létező épület, mely a híres autógyár és formatervezői előtti tisztelgés miatt kapta nevét. Az épület kialakításánál a legmeghatározóbb elem egy geometriai alapformához (téglatesthez) való ragaszkodás. A belső tereket ebbe a zárt kubusba helyezik el. Egy merev, tiszta elképzelés, mely az elsősorban az érzékekre hat. Érdekes, hogy az építész egész pályáját végigkísérő elvek már ezen a terven is jelen vannak:
~ kétszintmagas, kicsi alapterület
~ lapostető hasznosítása teraszként
~ kétszintmagas, kicsi alapterület
~ lapostető hasznosítása teraszként
~ acél, beton és üveg domináns alkalmazása
~ nagypolgári funkciók megtartása (cselédszoba, öltöző)
~ minimál absztrakt építészet, melynek ősi alapjai vannak.
A típusba tartozik még az Pavillon de L Esprit Nouveau (1925) és Villa Stein de Monzie (1928)
A 3. és 4. típus már a szabad alaprajz és az 1. és 2. pont kombinálásával jön létre.
3. 1928 – Villa Baizeau, mely egy szabályos négyzetháló rácsra állított pillérváz közé rakott szabálytalannak tűnő határoló falakkal ellátott épület. A látható és tiszta szerkeztettségű keretszerkezet a ház meghatározó eleme. Szabad formákat enged meg, akár szintenként is eltérő alaprajzokkal. A terv tulajdonképpen a Dom-Ino ház továbbfejlesztése.
|
|
4. 1929 – Villa Savoy, mely Le Corbusier leghíresebb kisléptékű lakóépülete, melynek szerkesztési elve egy szabályosan lerakott 5x5-ös pillérváz. A háromszintes épület alaprajzai egymástól teljesen függetlenek: A félköríves földszinten a kocsi beállók és a cselédszobák találhatóak, az „L” formájú másodikon a lakótér és a szobák, míg a tetőtéren a rekreációs szobák kerültek. A szintek között külön lépcső, ami Le Corbusier szerint elválaszt és rámpa, ami összeköt is található.
 |
~ Pillérek (klasszikus peristyrium jelenik meg a belsőben + lábakra állított ház, az épület alatt átfutó növényzetet jelenti)
~ Tetőterasz (természet felemelt színtere, a ház feletti növényzet)
~ Sávablak (teljes szélességű nyílások)
~ Szabad homlokzat (a klasszikus hajlított, nyírt szerkezetektől való eltérés)~ Szabad alaprajz (a váz az alaprajztól független)
